A közösségi alapítványokért.

Hol működik itthon?

A közösségi alapítvány cselekvési lehetőséget teremt a közösség bármely tagjának, aki élhetőbbé kívánja tenni saját közvetlen és tágabb környezetét. Ötlettel, önkéntes munkával, társadalmi tőkével és pénzzel is részt lehet venni a munkában.

A jól működő közösségi alapítvány kapcsolatot keres a helyi társadalom lehető legtöbb csoportjával, kis, nagy és igazán jelentős adományokat gyűjt helyi magánszemélyektől és cégektől, akik szeretnék szebbé, emberibbé, reményteljesebbé tenni a területhez kötődők mindennapjait.

A közösségi alapítvány az adományokat tematikusan gyűjti (nem konkrét ügyekre, de jól körülhatárolható témákra, mint például gyerekek, közterek stb.), és ha az egyik „kalapban” értékelhető mennyiségű pénz gyűlik össze, akkor annak elköltésére pályázatot ír ki. A közösségi alapítvány által kiírt pályázat rugalmassága és bizalmi jellege miatt unikálisnak számít Magyarországon: a vissza nem térítendő támogatásra nemcsak jogi személyiséggel bíró szervezetek, hanem nem formalizált csoportok, egyének is jelentkezhetnek. A pályázás lehetőségének merész kiterjesztése garantálja, hogy valós helyi igények, és a legjobb ötletek jussanak forráshoz, így a megvalósulás lehetőségéhez.

A közösségi alapítvány által kínált másik különlegesség a pályázatok elbírálásának modellje: az alapítvány kurátorai és az adományozók közösen választják ki a nyerteseket. A pénzosztás így garantáltan átlátható, politikafüggetlen, és az adományozó lehetőséget kap az általa (is) támogatott személyek és ügyek megismerésére, fejlődésük figyelemmel kísérésére.

A közösségi alapítvány így a helyben fontos és értékes projektek mentén kapcsolatot létesít a közösség olyan csoportjai között, amelyek esetleg még az utcán sem találkoznak egymással. A közösségi alapítvány munkájában való részvétel cégek számára értékes PR-lehetőség, míg az önkormányzatok elkötelezett és együttműködő partnert találhatnak az alapítványban. Hisszük, hogy a közösségi alapítványok fent leírt, nem túl egyszerű tevékenysége minden lépésében erősíti az adott közösség identitását, felszínre hozza a közösségben rejlő „szunnyadó” erőforrásokat, és cselekvő energiákat szabadít fel.

Működik-e ez a modell bárhol is? - hangzik ezek után a jogos kérdés. A válasz: igen. Bővebben: Magyarországon az első és eddig egyetlen példa a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, de Szlovákiában és Csehországban két évtizede, Romániában 2007 óta működnek sikeresen közösségi alapítványok, míg az Egyesült Államokban száz éves lesz 2014-ben a legöregebb közösségi alapítvány.

A hazai modellértékű példa a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA). A 2011 végén alakult szervezet 9 kurátorának önkéntes munkája és kapcsolati tőkéje nyomán egyre ismertebbé vált a kerületben, nem utolsósorban újszerű és mozgósító rendezvényei (Ferencvárosi "Aput a Kapuba" Kupa, Szelíd Motorosok Találkozója, Élménykalendárium) nyomán. A növekvő érdeklődés a bankszámlán is megmutatkozott: 2013. végére az alapítvány Gyermekalapjában összegyűlt 1 millió forint, amire 2014 telén és tavaszán lehetett - a fenti, itthon merésznek számító - feltételek mentén pályázni. A kuratórium szerint innen nincs visszaút: az FKA egyre láthatóbb és erősebb szereplője lesz Ferencváros életének, és cselekvésre, döntésre, adományozásra és a helyi társadalmi-gazdasági folyamatok aktív befolyásolására ösztönzi a kerület polgárait.

Magyar nyelvterületen az első közösségi alapítványt Székelyudvarhelyen alapították 2007-ben. Az alapítvány helyi beágyazottságát jelzi, hogy 2013-ban már 99 közösségi eseményt szerveztek és 56 pályázatot támogattak. Mertek nagyot álmodni, különösen a Közösségi Kártya bevezetésével. A modell a következőképpen működik: az ingyenes kártya birtokosa a programban részt vevő kereskedőtől némi árkedvezményt kap; ugyanekkora összeget a kereskedő az alapítványnak utal, amely ebből rendszeres időközönként pályázatot ír ki; ezután a kártyabirtokosok választják ki a győztes pályázókat. A Közösségi Kártya ugyan csökkenti a programban részt vevő kereskedők profitját, de cserébe hűséges vevőkört és hiteles, pozitív imázst kapnak. A közösségi alapítványi mozgalom egyébként Románia egészében is erős: az országban 12 közösségi alapítvány működik, amelyek 2012-ben 205 pályázaton és 96 ösztöndíjon keresztül összesen 213 000 dollárt osztottak el.

Régiónkban a két igazán masszív közösségi alapítvány Besztercebányán és Ústí nad Labemben működik. Az előző szervezet 2012-ben több mint 54 ezer eurót osztott szét, alaptőkéje nagyjából 200 millió forintnak megfelelő euró. A volt cseh ipari fellegvárban működő alapítvány 2012-ben 3,94 millió cseh koronát osztott szét a közösségben, alaptőkéje pedig 46,7 millió korona.

A közösségi alapítványok történetének kezdete 1914-re nyúlik vissza; ekkor az Egyesült Államokban, Clevelandban hozták létre az első alapítványt, amely már elhunyt alapítványtevők jótékony célra szánt, de bankokban alvó pénzeit egyesítette az alapítók akaratának érvényesítése érdekében. Az első, nem az amerikai kontinensen alapított KA-ra 55 évet kellett várni, azóta viszont a mozgalom terjedése exponenciális: 2010-ben valamennyi földrészen, összesen 1680 KA működött.

A közösségi alapítványok sikere számunkra azt bizonyítja, hogy az amerikai modell mindenütt a helyi viszonyokra formálható, és egészen meglepő gazdasági és társadalmi környezetben is képes helyi erőforrásokra támaszkodva a helyi társadalom fejlesztésére. Csoportunk célja, hogy Magyarországot is felrakjuk a közösségi alapítványok világtérképére, és a modell hasznát hazánkban is minél többen élvezhessék.

Tevékenységünkről bővebben itt olvashat, míg a közösségi alapítványok nemzetközi mozgalmában itt mélyülhet el.

<< Vissza

KÖZÖSALAPON

Elérhetőségeink:
1053 Budapest, Szép utca 3.
kozosalapon@kozosalapon.hu
0670-398-4517
facebook.com/kozosalapon

A KözösALAPON program a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány programja. Alapítványunk részt vesz a MagNet Bank segítő bankkártya programjában. Bankszámlaszámunk: 16200106-11617026