Külön jogi forma-e a közösségi alapítvány?

Nem. Nincs jogi különbség bármelyik másik alapítvány és a közösségi alapítvány között.

Miben más a közösségi alapítvány, mint egy bármilyen másik alapítvány?

Az érdemi különbség a működés módjában áll: a közösségi alapítvány helyi forrásokból helyi ügyeket támogat, méghozzá bármilyet (ifjúság, kultúra, oktatás, környezetvédelem stb.), amely az adott közösség számára fontos. Reméljük, hogy a közösségi alapítvány további sajátosságai kiderülnek honlapunkról.

Létezik-e már közösségi alapítvány Magyarországon?

Igen, a 2011-ben alapított Ferencvárosi Közösségi Alapítvány.

Mekkora területen érdemes közösségi alapítványt létrehozni?

Akkora földrajzi egységen érdemes közösségi alapítványt létrehozni, amelynek erős közös identitása van, és a területen sokféle civil kezdeményezés társul meglehetősen nagy gazdasági potenciállal; utóbbi kritériumok azért fontosak, hogy ne mindig ugyanazok a cégek és magánszemélyek támogassák ugyanazokat a civilszervezeteket. Úgy gondoljuk, hogy néhány tízezer fősnél kevesebb lakossal bíró területen nem érdemes közösségi alapítvány szervezésébe fogni.

Mit jelent az, hogy a közösségi alapítvány az adományozókkal együtt dönt a támogatásokról?

A közösségi alapítvány az általa összegyűjtött pénzt pályázaton osztja szét: a vissza nem térítendő támogatásra nemcsak jogi személyiséggel bíró szervezetek, hanem nem bejegyzett csoportok, egyének is jelentkezhetnek – ez garantálja, hogy valós helyi igények, és a legjobb ötletek jutnak forráshoz. A beérkező pályázatok elbírálása során az alapítvány kurátorai és az adományozók közösen választják ki a nyerteseket. A pénzosztás így átlátható, politikafüggetlen, és az adományozó lehetőséget kap az általa (is) támogatott személyek és ügyek megismerésére, fejlődésük figyelemmel kísérésére.

A közösségi alapítványok régiós sikertörténete miért kerülte el Magyarországot?

Alapvetően azért, mert itthon nem akadtak vállalkozó szellemű emberek, akik alkotó energiáikat közösségi alapítványok építésének szentelték.

Kisebb, de erős identitással rendelkező területen (például egy városrészben, egy lakótelepen) életképes-e egy közösségi alapítvány?

Bár azt gondoljuk, hogy minden egyes közösségi alapítvány más és más, a nemzetközi tapasztalatok és a mi hazai tapasztalataink alapján az a véleményünk, hogy Magyarországon közösségi alapítványt nagyjából 50 ezer lakosú vagy annál népesebb területen érdemes működtetni. Kisebb, néhány ezres közösségekben ugyanis elkerülhetetlen, hogy ugyanaz a néhány lokálpatrióta vállalkozó támogassa ugyanazt a néhány aktív civilszervezetet.

A kisebb közösségek többféle, számunkra előnyös kapcsolatot alakíthatnak ki a nagyobb területi egységen működő közösségi alapítvánnyal: tekinthetnek rá, mint elképzeléseik, gondjaik, érdekeik megjelenítőjeként olyan fórumokon, ahova maguk nehezen jutnának el (például képviselőtestületi üléseken) vagy éppen adományosztóként, mert a közösségi alapítvány olyan forrásokhoz tud hozzá jutni, amelyek a kisebb közösségek számára elérhetetlen.

A közösségi alapítvány koncepciója mentén elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a kisebb közösségek képviseltessék magukat a közösségi alapítványban (például kurátort delegáljanak), így élő kapcsolat jöhet létre a helyi civilek és a nagyobb léptékben gondolkodó és működő közösségi alapítvány között.

Politikailag megosztott helyi közösségekhez hogy viszonyul a közösségi alapítványi mozgalom?

A közösségi alapítvány definíciónk szerint pártpolitikától függetlenül működik; a helyi vállalkozók, civilek és az önkormányzat alkotó energiáit és mozgósítható erőforrásait használja a három szféra új minőségű együttműködése nyomán a helyi közösség életminőségének javítására. Úgy tapasztaltuk, hogy alulról jövő helyi kezdeményezések érdekében a politikai nézetkülönbségek félretehetők – még Magyarországon is.

Úgy véljük, hogy a közösségi alapítvány koncepciója igen jól alkalmazható egymástól élesen különböző helyi viszonyok közepette is. Országos támogató programként ezért az alapelvek – így a pártpolitikától való függetlenség – konkrét helyi megvalósulásának módját a közösségi alapítvány helyi kezdeményezőire hagyjuk.

Ki ad erre pénzt, főleg sokat?

Nehéz kérdés. Azt gondoljuk, hogy mindenütt akadnak városuk, térségük iránt elkötelezett vállalkozók, tehetős magánemberek, akik hajlandók helyi ügyeket új minőségben támogatni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak pénzükre, de szemléletükre, szaktudásukra, érzékenységükre is számít a közösségi alapítvány, amikor tőlük támogatást kér, és beleszólást kínál az adományok elosztásába, a támogatott programok megvalósításának követésébe. Úgy véljük, hogy az új minőségű adománygyűjtés- és osztás új minőségű, bizalmi kapcsolatokat teremt az adományozók és a helyi ügyek között a közösségi alapítvány segítségével, így a közösségi alapítvány lehetőséget ad adományozóinak, hogy formálják a számukra fontos ügyeket, illetve az „ügyek formálásának“ tapasztalatait közvetlenül szerezzék meg.

Ki fektet rengeteg önkéntes munkát a közösségi alapítvány létrehozásába?

A közösségi alapítvány létrehozása és működtetése valóban rengeteg önkéntes munkával jár, miközben persze azt is tudjuk, hogy a dolgozó emberek általában állandó időzavarral és túlterheltséggel küzdenek. Az ellentmondást nézeteink szerint az oldhatja fel, ha nem egy-két ember, hanem a közös célért dolgozó sokszínű csoport kezd közösségi alapítvány szervezésébe, így mindenki a munka kisebb, de rá szabott részébe kezdhet bele.